A hosszú, egészséges élet alapjai — longevity előadás Vecsésen

Mit tehetünk ma azért, hogy 10-20 év múlva is energikusak, aktívak és egészségesek legyünk? Milyen apró szokásoknak van valódi hatásuk — és honnan tudhatjuk, hogy jó úton járunk?

Van egy szám, amit érdemes ismerni.

Az Eurostat adatai szerint a magyar férfiak átlagosan 62,5 egészséges életévre számíthatnak. A nyugdíjkorhatár 65 év. Vagyis az átlag azt mutatja, hogy az egészséges évek jellemzően még a nyugdíj előtt elfogynak.

Ez viszont átlag — és az egészségben eltöltött évek száma jelentős részben befolyásolható. Nem csodamódszerekkel, hanem néhány olyan tényezővel, amelyeket évtizedek óta mérnek, és amelyekről ma már elég pontosan tudjuk, mekkora a súlyuk.

Szeptember 23-án erről tartunk kétórás előadást Vecsésen.

Mit jelent a „longevity”?

A szó magyarul hosszú élettartamot jelent, de a mögötte lévő szemlélet ennél pontosabb: nem az a cél, hogy minél tovább éljünk, hanem hogy minél tovább maradjunk működőképesek. Az angol szakirodalom ezt „healthspan”-nek nevezi — az egészségben eltöltött évek számának.

A különbség gyakorlati. Nyolcvanöt évet leélni tizenöt év betegséggel más, mint nyolcvanöt évet leélni öttel.

Négy tényező, amiről tudjuk, mekkora a súlya

Az előadás négy területet jár körbe. Nem általánosságban — konkrét adatokkal, és azzal, hogy ezek mit jelentenek a hétköznapokban.

Az edzettség súlyosabb tényező, mint sokan gondolják

A Cleveland Clinic 2018-as vizsgálata 122 007 ember adatait követte átlagosan 8,4 éven át. Az eredmény meglepte a szakmát is: az alacsony edzettség halálozási kockázata összemérhető a dohányzáséval és a cukorbetegségével — sőt a vizsgálatban meg is haladta azokat.

A legjobb és a leggyengébb edzettségű csoport között pedig ötszörös volt a különbség a halálozási kockázatban (HR 0,20).

Ez nem azt jelenti, hogy maratont kell futni. Azt jelenti, hogy az edzettség nem hobbi kérdése, hanem az egyik legerősebb befolyásolható tényező.

Mennyi mozgás elég valójában?

Erre is van szám. A Lancet Public Health 2022-es, tizenöt kutatást összesítő elemzése közel 47 000 ember adatát dolgozta fel:

• A többet lépő csoportokban 40–53 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázat a legkevesebbet lépőkhöz képest.
• A haszon 60 év felett 6 000–8 000 lépésnél, 60 alatt 8 000–10 000 lépésnél lapul el.

Vagyis a sokat emlegetett tízezer lépés idősebb korban már nem hoz érdemi többletet. Hatezer viszont igen — és ez elérhető cél.

A WHO ajánlása ehhez heti 150–300 perc közepes intenzitású mozgást, plusz heti két alkalom izomerősítést tesz hozzá. Az izomerősítést szokták kihagyni, pedig az izomtömeg megőrzése az egyik legfontosabb tényező abban, hogy hetven felett is önállóak maradjunk.

Táplálkozás, alvás, stressz — a fenntarthatóság kérdése

Petri Nóra életmód- és táplálkozási tanácsadó arról beszél, hogyan lehet olyan étkezési szokásokat kialakítani, amelyek nem hat hétig működnek, hanem évekig. A tapasztalat szerint ugyanis nem a tudás hiányzik, hanem a fenntarthatóság.

Reimann Szilvia integrált személyiségfejlesztő a stresszkezelés és a mentális egyensúly oldaláról közelít. A tartós terhelés az alvásra, a közérzetre és a mindennapi teljesítőképességre is hat — és ez az a terület, ahol a legtöbben a leginkább magukra maradnak.

Ahol a laborvizsgálat belép a képbe

A fenti tényezők közös jellemzője, hogy lassan hatnak, és sokáig nem érezhetők. Éppen ezért nehéz tudni, jó irányba megyünk-e.

Erre való a rendszeres laborvizsgálat: visszajelzést ad arról, hogyan reagál a szervezet arra, amit csinálunk. Nem diagnózist — visszajelzést.

A laborértékek ráadásul sok esetben már jóval azelőtt jeleznek, hogy tünetek jelentkeznének — így a kockázatok időben, még könnyen befolyásolható szakaszban ismerhetők fel. Az eredmények pedig ahhoz is támpontot adnak, hogy az egészségünkről ne általános tanácsok, hanem személyre szabott, megalapozott döntések szülessenek.

Az előadáson arról is szó lesz, mely laborértékekre érdemes kiemelten figyelni, mit jelezhetnek az egyes eltérések, mit érdemes tudni az eredmények változásáról — és miért mond többet egy két év alatt felvett trend, mint egyetlen lelet.

A laborvizsgálatról szóló rész célja annak bemutatása, hogyan illeszthető a rendszeres állapotkövetés a tudatos egészségmegőrzésbe. Az egyéni laboreredmények értékelése minden esetben egészségügyi szakember feladata.

Kinek szól ez az előadás?

Elsősorban azoknak, akik 40 és 65 év között vannak, még nincs komoly panaszuk, és szeretnék, hogy ez így is maradjon. Aki már kapott orvosi diagnózist, annak a kezelőorvosa útmutatása az elsődleges — ez az előadás nem helyettesíti azt.

Nem lesz szó csodaszerekről, étrend-kiegészítő-értékesítésről és „titkokról”. Lesz szó viszont arról, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint mi működik, és hogyan lehet ebből jövő hétfőn elkezdeni valamit.

Gyakorlati tudnivalók

Ez a cikk és az előadás általános tájékoztatást szolgál, nem helyettesíti az egyéni orvosi tanácsadást, diagnózist vagy kezelést. Laboreredmény vagy egészségügyi panasz esetén az értékelést és a további teendőket egészségügyi szakemberrel szükséges egyeztetni.

Felhasznált források

1. Mandsager K, Harb S, Cremer P, Phelan D, Nissen SE, Jaber W. Association of Cardiorespiratory Fitness With Long-term Mortality Among Adults Undergoing Exercise Treadmill Testing. JAMA Network Open. 2018;1(6):e183605.
2. Paluch AE, Bajpai S, Bassett DR, et al. Daily steps and all-cause mortality: a meta-analysis of 15 international cohorts. The Lancet Public Health. 2022;7(3):e219–e228.
3. Bull FC, Al-Ansari SS, Biddle S, et al. World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine. 2020;54(24):1451–1462.
4. Eurostat: Healthy life years statistics, 2023-as adatok.